2016. december 19., hétfő

Ádvent

Ádvent utolsó vasárnapja. Ketten vagyunk a szobában. Édesapám ágyban fekszik, hőemelkedése van. Háta párnával megtámasztva, kezében bögre tea. Én az ablaknál ülök, ahol még beszűrődik egy kevéske világosság. Zoknit kötögetek, talán elkészül karácsonyra. Három óra múlt. Igazi, vasárnap délutáni béke ül a félhomályos szobán. Néha kutyaugatás hallatszik az utcáról, és a téli, ködös borongásba lassan belopakodik a korai alkonyat. De nem akarok lámpát gyújtani. Inkább beszélgetünk, apa mesél a régi világról, a téeszről, a nagyapám lovairól. Sikerül egy kis csendet, ünnepet varázsolnunk a zajos ádventbe.