Erzsébet tér

A belvárosban ért a búcsúzó nyár utolsó szombat délutánja. Az Erzsébet tér medencéje körül szorosan egymás mellett ültek a helyiek és turisták, mint verebek a villanydróton alkonyatkor, mezítlábukat a vízbe lógatták, szandáljaik elárvultan hevertek szanaszét a placcon. A környező padokat, a füves domboldalt is emberek borították, barnára sülve, mint a kemencéből frissen kikerült cipók, színes ruhákban, jóllakva a meleggel és a nyárral. A tér szélén egy társaság capoeirázott, az énekhangok és a zene különös, nyugodt lüktetése még lustábbra színezte a délutánt. A medence mellett ráérősen vonultak el a párok, totyogók, gyerekkocsik, kutyusok és biciklik; egy távol-keleti lány elmélyülten rajzolta a táncosokat; lelassulva hömpölygött az idő.
Én is megálltam, letettem a biciklit és egy negyedórára részese lettem ennek a nyugalomnak. A naplementét nem sokkal később az Erzsébet-hídról néztem, a budai oldalra érve pedig a Vár egyik bástyája mögül már a narancsszínű telihold nézett velem farkasszemet.

Egy új élet kezdete

Július elsején új életet kezdtem: otthagytam a biztonságos munkahelyemet, eladtam a pénznyelő lakásunkat, kiszálltam a hitelből, és beljebb költöztünk a kertvárosból Budapest vérkeringésébe, a Városmajor mellé albérletbe. Mindez a változás már évek óta érlelődött-formálódott bennem, és most mind egyszerre ért a felszínre. Még nem tudom, hogy örülök-e, még folyik a berendezkedés, próbáljuk megszerezni a tároló kulcsát az előző bérlőtől, lassan haladunk a hőségben a takarítással, pedig bőven van mit, nincsenek függönyeink, ezért nem tudok nekivetkőzni sem, mert a gangról belátnak, gondok vannak a cicával, és az utolsó köröket futom a végtörlesztéshez. De a változás mindig jót hoz, nagyon élvezem a nyarat iroda nélkül, elkezdtem varrogatni, eddig még csak egy szatyorka született, de tele a fejem ötletekkel - és főként elhatároztam, hogy olyan dolgokat fogok csinálni, amikhez kedvem és tehetségem van, kézimunkázni, fordítani. Olyan sok évig próbáltam mások ingét hordani, most felpróbálom a magamét. Azt mondják, ahol becsuknak egy ajtót, ott kinyílik egy másik.
A szatyor innét van, bő magyarázattal és videókkal, hogy a hozzám hasonló kezdők is boldoguljanak vele.