2015. augusztus 30., vasárnap

Erzsébet tér

A belvárosban ért a búcsúzó nyár utolsó szombat délutánja. Az Erzsébet tér medencéje körül szorosan egymás mellett ültek a helyiek és turisták, mint verebek a villanydróton alkonyatkor, mezítlábukat a vízbe lógatták, szandáljaik elárvultan hevertek szanaszét a placcon. A környező padokat, a füves domboldalt is emberek borították, barnára sülve, mint a kemencéből frissen kikerült cipók, színes ruhákban, jóllakva a meleggel és a nyárral. A tér szélén egy társaság capoeirázott, az énekhangok és a zene különös, nyugodt lüktetése még lustábbra színezte a délutánt. A medence mellett ráérősen vonultak el a párok, totyogók, gyerekkocsik, kutyusok és biciklik; egy távol-keleti lány elmélyülten rajzolta a táncosokat; lelassulva hömpölygött az idő.
Én is megálltam, letettem a biciklit és egy negyedórára részese lettem ennek a nyugalomnak. A naplementét nem sokkal később az Erzsébet-hídról néztem, a budai oldalra érve pedig a Vár egyik bástyája mögül már a narancsszínű telihold nézett velem farkasszemet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése