Bosznia-Hercegovina azért különleges nekem, mert itt más helyeknél sokkal nagyobb koncentrációban élnek azok az áldott lelkek, akik a segítségünkre sietnek, ha tanácstalanul nézegetjük a térképet, telefonokat intéznek el, amiket mi nem tudnánk; ha kérünk egy pohár csapvizet, jeget is tesznek bele a hőségben; aggódva kérdik, jól vagyok-e, és mutatják, hol van az elsősegély, ha lehorzsolom a térdem; felsegítik a buszra a csomagomat, vagy vigyáznak rá naphosszat, ha megkérjük őket és van helyük. És nem, nem a baksisért csinálják. Minden alkalommal megpróbáltunk fizetni a telefonhívásokért és a csomagmegőrzésért, de sehol nem fogadták el. Ezzel felhalmoztunk egy csomó erkölcsi adósságot, amit csak úgy tudunk törleszteni, ha mi is segítünk, ahol tudunk és szükség van rá. Azért szerettem meg ezt az országot és jövök vissza minden nyáron, mert itt egy kicsit újra elhiszem, hogy jó a világ és benne az emberek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése