Nincs is jobb dolog, mint Zágráb utcáin caflatni éjszaka, félig betegen, nagy hátizsákokkal. Hogy aztán odaérjünk a vasútállomásra és kiderüljön, hogy a kiszemelt éjszakai vonat csak a hét bizonyos napjain közlekedik, aznap még véletlen se. Tehát Zágráb, fôpályaudvar, kedd éjjel háromnegyed tizenkettô, vonat majd csak délelőtt, nincs szállásunk és nem ismerünk senkit a városban. Elcsípünk egy kis wifit valami kósza hálózatról, Google a barátunk, "Zagreb hostel glavni kolodvor", viszonylag hamar találunk egy ifjúsági szállót a pályaudvar közelében. A hely és a társaság a pécsi Jakabhegyi Kollégiumra emlékeztetett, de szerencsére volt üres kétágyas szobájuk, és miután elcsitult a parti a folyosón, aludni is tudtunk pár órát. Reggel immár teljesen lerongyolódva és begyógyszerezve felszálltunk a létező vonatra, és késő délután hazaérünk Budapestre. Insallah.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése